Történet

1928-tól

Fül-Orr-Gége Osztály

1931-től

Fül-Orr-Gégeklinika

1999-től

Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika


1928-1960 Verzár Gyula m.-tanár, vezető
c.ny.rk.tanár, (1930)
ny.r.tanár igazgató (1931)
1960-1978 Jakabfi Imre egyetemi docens, tanszékvezető
egyetemi tanár, tanszékvezető (1961)
1978-1993 Lampé István egyetemi tanár, tanszékvezető
1993-1997 Répássy Gábor egyetemi tanár, tanszékvezető
1997 Pap Uzonka egyetemi docens, mb.igazgató
1997- 2012 Sziklai István egyetemi tanár, klinikaigazgató
2012-2013 Jókay István egyetemi docens, mb. igazgató
2013- Tóth László egyetemi decens, klinikaigazgató

A fül-orr-gégegyógyászat gyakorlását Halmágyi Béla és Várady Szabó Miklós kezdték el 1921-ben az akkor megnyílt Sebészeti Klinika keretében. Orr-, torok- és gégeműtéteket, továbbá fülműtéteket végeztek. 1922-ben megindult - a sebészeti szakrendelés keretében - a fül-orr-gége szakrendelés is.
1927-ben Verzár Gyulát a budapesti egyetem magántanárát bízta meg a debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem egy fül-orr-gége osztály megszervezésével és vezetésével. 1928-ban Verzár Gyula Debrecenbe jött és önálló Fül-Orr-Gége Osztályt szervezett, amely 12 ággyal a Sebészeti Klinika keretében működött. 1931-ben Verzár Gyulát egyetemi tanárrá nevezték ki, és megbízták a Fül-Orr-Gégeklinika vezetésével, amely a budapesti után másodikként alakult meg az országban.
1933-ban a Fül-Orr-Gégeklinika rendelkezésére bocsátották a Szülészeti Klinika egyik pavilonját. Az ágyszám 12-ről 22-re növekedett és a betegellátás is lényegesen javult. A klinika tudományos munkája ebben az időszakban a sebgyógyulás kérdéseire irányult, eredményeiket számos közleményben ismertették.

Verzár Gyula professzor a II. világháború folyamán Debrecenben maradt és személyes jelenlétével biztosította a klinika működését. 1960-ban bekövetkezett haláláig vezette a klinikát és mindent elkövetett annak fejlődése érdekében.
1961-ben Jakabfi Imrét, a klinika addigi egyetemi docensét nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá, a klinika igazgatójává. 1961-62-ben a klinika rekonstrukciójára került sor. Az ágyszám 45-re emelkedett. Új műtőtraktus, bronchológiai rendelés, izolált járóbetegrendelés, audiológiai, otoneurológiai és foniátriai rendelés kialakítására nyílt mód.
A Fül-Orr-Gégeklinika szoros kapcsolatot tartott fenn a fül-orr-gégeosztályokkal a Tiszántúl egész területén. Az országban elsőnek alakult meg az ún. Tiszántúli Fül-Orr-Gége Szakcsoport. 1971-ben Debrecenben került megrendezésre az országos Fül-Orr-Gége Kongresszus.
A klinika felszerelése lehetővé tette az európai szinvonalnak megfelelő, önálló audiológiai, otoneurológiai, foniátriai, bronchológiai és röntgenrészlegek működését. Végeztek hallásjavító műtéteket, ill. mikrolaryngoscopiás beavatkozásokat.
Jakabfi professzor nyugállományba vonulása után, 1978-ban Lampé Istvánt egyetemi tanárrá, igazgatóvá nevezték ki.
1981-83-ban a Fül-Orr-Gégeklinikán újabb, bővített rekontrukcióra került sor. Az ágyszám 81-re növekedett, új Foniátriai Laboratórium, új oktatóhelyiség, valamint a klinika összes helyisége és teljes közműrendszere felújításra került.
1970-es évek végétől lényegesen nőtt a klinika fekvő- és járóbeteg-forgalma, az ápolási napok száma a 10 évvel előttinek háromszorosára emelkedett, az évi járóbetegforgalom meghaladta a 20 ezret. A klinikán négy speciális szakrendelés működött: az audiológia, az otoneurológiai, a foniátriai és a logopédiai szakrendelés.
A betegellátási profilok is lényegesen bővültek: így hallásjavító, otokirurgiai, plasztikai, fej- nyaksebészet, gégészeti mikrokirurgia, lézersebészet, criosebészet. Nagy műtétek esetén az intubációs narkózis lett általános, a műtétek 10 %-át narkózisban végezték.

10 év alatt több mint 60 dolgozat jelent meg a klinikáról. 1983-ban megrendezték a jubileumi magyar fül-orr-gége kongresszust nagy nemzetközi részvétellel, valamint a Foniátriai Fonetikai és Logopédiai Társaság évi kongresszusát. 1990-ben videorendszerrel kötötték össze a műtőket és oktatóhelyiségeket, így a mikroszkópos műtétek is követhetőkké váltak. 1992-ben a klinika rendezte meg a magyar Fül-Orr-Gégekongresszust (219 előadás, 500 résztvevő).
1993-ban Lampé István professzor igazgatói megbizatása lejárt. A professzori feladatkört Répássy Gábor egyetemi tanár látta el, aki a SOTE Fül-Orr-Gégeklinikájáról nyert kinevezést a DOTE Fül-Orr-Gégeklinika élére.
A betegforgalom növekedése mellett a betegellátás korszerűbbé vált, a fülsebészetben bevezetésre kerültek a különböző típusú hallócsontprotézisek implantációi. A gyermek fül-orr-gégészeti ellátásban a műtétek most már általános narkózisban történtek. Bevezetésre került a JET ventillációs narkózis is, ami elsősorban a gége microsebészet területén alkalmazható. Nagyon sokat fejlődött a fej és nyaki tumorok sebészete. A meglévő szakrendeléseken túl rhinológiai-allergológiai szakrendelés is indult.

1997-ben Répássy professzor Budapestre távozott a SOTE Fül-Orr-Gégeklinika megüresedett tanszékvezetői helyére. A Fül-Orr-Gégeklinika vezetését pár hónapig Pap Uzonka egyetemi docens látta el mb.igazgatóként. 1997. júliusától igazgatói kinevezést nyert a klinika élére Sziklai István egyetemi docens, 1998-tól egyetemi tanár. A klinika neve 1999-ben változott Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikává kifejezve ezzel azt, hogy az onkológiai fej- nyaksebészet a klinika egyik prominens feladatává vált. Ennek megfelelően a területi ellátási kötelezettségből adódó klasszikus fül-orr-gégészeti beavatkozások mellett ikerregionális és progresszív ellátási feladatként a garat- gégerák sebészet, valamint a szövethiány pótlások váltak a klinika egyik fő profiljává. A betegellátó tevékenység irányai közé tartozik még az országos regionalitással folytatott elektronikai eszközökkel –cochlearis implantátum, agytörzsi implantátum, középfülbe ültethető hallókészülék - történő hallás-rehabilitáció és az ezzel szervesen összefüggő genetikai hallásszűrés. Az alkalmazott korszerű terápiás eljárások közül említésre méltó az endoscopos orrsebészet és a lézer gégesebészet.
A járóbeteg szakellátás kiterjed a klasszikus fül- orr- gégészetre a rák szűrésre, valamint a terápia és rehabilitáció terén egyaránt regionális feladatokat is ellátó speciális szakrendelésekre: audiológia, foniátria - logopédia, otoneurológia és rhinoallergológia.
A gradualis képzés keretében az Általános Orvostudományi Kar és a Fogorvostudományi Kar hallgatóit oktatja a klinika magyar és angol nyelven. A postgraduális képzés színvonalának javítására 9 éve rendez a klinika nemzetközi oktatói stábbal fülsebészeti és temporalis csont dissectios tanfolyamot, továbbá 4 éve endoscopos orrsebészeti tanfolyamot, ugyancsak nemzetközi oktatói karral.
10 éve működik a klinika Belsőfül Kutató Laboratóriuma, amely patch-clamp technikával történő elektrofiziológiai sejt vizsgálatokra (külső szőrsejt), valamint izolált sejtek oldalfal merevségének mérésére és a sejtizolálási folyamatok művelésére alkalmas. Ennek megfelelően a klinika tudományos főprofilja a különböző percepciós nagyothallások in vitro biológiai modellen (izolált külső szőrsejt, Deiters sejt) történő vizsgálata. Másik két kutatási terület a nagyothallások genetikai okainak vizsgálata és az otosclerosis etiopatogenezisének tanulmányozása.
1998-ban valósult meg a klinika műtő blokkjának korszerűsítése. Az addig a földszinten izoláltan működő helyi érzéstelenítésben végzett műtétek és fül- orr- gégészeti sürgősségi esetek ellátására fenntartott ún. kis műtő 2006-ban - a létszám - ágyszám csökkentés és osztály összevonás után költözött fel az emeleti műtőblokk mellé. 2002-ben orvosi dolgozó szobák kerültek kialakításra a második emeleten, 2003-ban pedig a járóbeteg szakellátás korszerűsítését valósították meg az épület északi szárnyában: 4 helyiséges klimatizált rendelők, betegváró, elektronikus betegbehívó rendszer létesült. A 2006. évi létszám és ágyszám-csökkentés során a klinika első emeletén addig működő osztály megszűnt. Fekvőbeteg ellátó tevékenység azóta csak a földszinten folyik.

2006-ban a klinika 75. éves fennállásnak jubileumán avatták fel Pózner Gábor szobrászművész Verzár Gyula egyetemi tanár, klinikaalapító mellszobrát.
A további fejlesztések a DE OEC TIOP 2.2.7 pályázati projektben nyertek megfogalmazást. Ennek értelmében a klinika épületének teljes rekonstrukciója történt, így 2011-től megoldódott a hotel funkció korszerű keretek között való kialakítása: 2-3 ágyas fürdőszobás kórtermekben történik a beteg ellátó tevékenység. Az épület szárny-bővítést kapott, melyben a Szájsebészeti nem önálló tanszék került elhelyezésre. Európai szintű műtőtraktus és az alagsorban járóbeteg szakrendelők kerültek kialakításra.

Letölthető dokumentumok